Amikor én még kislány voltam, annyi gyerekkel balcsiztam együtt, mint égen a csillag. És ez a temérdek gyerek mind rajongott a gofriért, melynek receptjét egy szintén velünk balcsizó holland családtól örököltük és hosszú évekig "használtuk". Én pedig pár éve megkaptam anyutól a gofrisütővel egyetemben. Azóta tudom, hogy az igazi gofri - ez - olyan, hogy önmagában is szívesen eszi az ember, nem is kívánja semmivel sem megkenni. De most, az esős időre tekintettel, egy leheletnyi mézecske rákívánkozott. Természetesen saját termelésű akácmézről van szó. Tovább is lehet cifrázni: keserű csoki, plusz kókuszolaj, plusz méz kissé megmelegítve és a gofrira csurgatva. Mmmmmmmm...
És íme a kincs!
Hozzávalók:
- 25 dkg margarin - vagy aki szerint a margarin ördögtől való, annak vaj és társai (köszi Passenger ;-))
- 18 dkg cukor,
- 6 tojás,
- ½ kg liszt,
- 9 g sütőpor,
- 2 vaníliás cukor,
- csipet só,
- 1 citrom héja (vagy ízlés szerint),
- kb. ½ l tej.
Elkészítés: A margarint megolvasztjuk, és a cukorral, tojással kikeverjük. Az összes többit beledolgozzuk és máris lehet sütni.
Jó étvágyat!
