Ma délelőtt Szennán jártunk, a skanzenban. Elmetünk a gyerekekkel a fűben-fában programra.
Edit néni megmutatta nekünk a körömvirágkrém főzetet, lehetett haza mintát is vinni belőle. Utána kóstoltunk teákat: zsályát, hársot és diólevél-főzetet. A gyerekeknek kekszre egy kevés pitypang mézet is kent és közben megcsodáltuk a szárított növényeket. Tudjátok, ez az a finomság, ami egyáltalán nem méz, azaz nem méhek készítik, hanem egy cukros szirupról van szó, ami azért nagyon finom - bár a lányom egyáltalán nem rajongott érte. Igaz, ő a mézet sem annyira nagyon szereti... Végül a ház előtti kiskertben megszagoltunk néhány fűszernövényt: zsályát, citromfüvet és rozmaringot. Haza is hoztunk egy kis mintát ezekből.
Kb. egy óra alatt abszolváltuk a programot, sajnos a beharangozott pogácsa tésztája a körsétánk végére is még csak kelt a napon, kóstolni nem lehetett, pedig nagyon beígértem a gyerekeknek. Ez hiba volt. Mézes puszedlivel vígasztalódtak. Az egyik háznál sárral tapasztott méhkasokat is láttunk és néhány kezdetleges kaptárat, jól megnézegettük fiammal - aki méhész lesz, ha a tűzoltóságon - leendő munkahelyén - éppen nincs dolog :-)
Összességében jól éreztük magunkat, és megtudtam még egyet s mást: pl. hogy a mifelénk burjánzó borsmenta leveleit a napokban lehet is szedni, amint a virágkezdemény megjelenik rajta. Illetve a diólevél-főzet receptjét is hazahoztam magammal. Ezt hamarosan meg is osztom veletek. Addig tessék diólevelet gyűjteni és lehet szárítani, mert annak is most van itt az ideje!
(A képek mobillal készültek sajnos.)
